Basel Adra (l.) és Yuval Abraham az Oscarral. Kép: © J. Locher/dpa

A díj „szomorú pillanat volt a filmvilágban” - mondta Miki Zohar kulturális miniszter. A dokumentumfilm, amely testközelből rögzíti a palesztin gazdák szisztematikus elűzését ciszjordániai falvaikból, „Izrael állam szabotálásának” eszköze - mondta a miniszter. „A véleménynyilvánítás szabadsága fontos érték” - mondja Zohar, de ebben az esetben inkább arról van szó, hogy Izrael becsmérlésével nemzetközi szinten is kitűnjön.

Izraelben ez inkább segít abban, hogy a filmet szélesebb körben ismertté tegyék, legalábbis névlegesen. Bár a „No Other Land” már több fesztiválon is díjat nyert, és többek között a Berlinalén a legjobb dokumentumfilmnek választották, itthon még egyetlen moziban sem vetítették rendszeresen. Pedig az izraeli-palesztin filmes csapat fele nem is tudna odautazni, ha a filmet például jeruzsálemi vagy tel-avivi mozikban vetítenék. A filmkészítőknek az Oscar-díjátadó ünnepségre is különböző módon kellett elutazniuk: Yuval Avraham és Rachel Szor Tel-Avivból repült ki, Basel Adra és Hamdan Ballal a jordániai Ammánon keresztül. Kénytelenek voltak kerülő utakat választani.

Két nappal az USA-ba való indulása előtt Avraham egy kis, alternatív jeruzsálemi helyszínen válaszolt a kérdésekre. Arra a kérdésre, hogy a film változtatott-e valamit a ciszjordániai Hebrontól délre fekvő Masafer Yatta településrészen élő családok célzott kitelepítésein, Avraham azt válaszolta: „Nem lett jobb a helyzet. Valójában sokkal rosszabb, mint akkoriban volt”.

Mintegy ezer ember él Masafer Yatta kis közösségeiben, ahol juhokat tenyésztenek, zöldségeket és olajbogyót termesztenek. Az izraeli hadsereg az 1980-as években katonai kiképzési zónát hozott itt létre, mert a dombos táj hasonlít Dél-Libanon domborzatára. Gyakorlatokra azonban nem került sor. Most Masafer Yatta lakói állandó fenyegetettségnek vannak kitéve - vagy a hadsereg részéről, amely házakat, iskolákat és istállókat rombol le, vagy a telepesek erőszakos bandái részéről, akik a falvakon keresztül masíroznak. A „Nincs más föld” az ő sorsukat dokumentálja.

De ez a film a barátságról is szól a politikai konfliktusok idején. A filmben Yuval Avraham és Basel Adra filmkészítők arról beszélnek, hogy a megszállt Ciszjordánia valósága hogyan terheli meg az egymással való kapcsolatukat is: Avraham az emberi jogok megsértésének dokumentálásával töltött nap után hazatérhet egy meleg ágyba. Adra viszont maga is azok közé tartozik, akiknek a jogait megsértik - és az ágya mellett fekszik a kamera, amellyel másnap este talán ki kell mennie, hogy a közeledő buldózereket filmezze.

„Filmezés és tüntetés - ezek az eszközök maradtak a lakosoknak, hogy visszavágjanak” - mondja Avraham. „Máskülönben csak ülnének és számolnák, hány házat rombolnak le.” Arra a kérdésre, hogy ő maga is ki van-e téve az elnyomásnak, Avraham azt mondja: „Én inkább a társadalmi környezetemben fizetem meg az árát”. Néhány barátja többé nem áll szóba vele. Avraham édesanyjának pedig a berlini díjátadó után néhány napra el kellett menekülnie otthonról, mert jobboldali agitátorok megfenyegették.

Forrás: https://www.fr.de/kultur/tv-kino/no-other-land-erhielt-den-oscar-93606957.html 2025.03.04.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó