Fotó.Az izraeli hadsereg erői február 19-én lezárják a megszállt Ciszjordánia északi részén lévő dzsenini menekülttábor bejáratát. (Mohammed Nasser / APA images
Izrael a megszállt Ciszjordániában azt hajtja végre, amit a történelmi Palesztinában az állam megalakulása óta tesz: erőszakkal eltávolítja a palesztinokat otthonaikból, és megakadályozza, hogy visszatérjenek.
Körülbelül 40 000 palesztint telepítettek ki erőszakkal a megszállt Ciszjordániában lévő menekülttáborokból, és csak 3 000-en tértek vissza, az Izrael által "vasfalnak" nevezett katonai támadás közepette, amely már a második hónapja tart. Izrael védelmi minisztere, Israel Katz most azt jelzi, hogy kitelepítésük végleges, mivel utasította az izraeli hadsereget, hogy "ne engedjék vissza a lakosokat". Az a palesztin félelem, hogy a táborokból való kitelepítésük a hadművelet mögöttes célja, most úgy tűnik, közelebb került a valósághoz, még akkor is, ha az izraeli hadsereg következetesen azt állította, hogy nem volt hivatalos kitelepítési politika. A hadművelet január 21-i kezdete óta több mint 50 palesztint öltek meg az izraeli erők, köztük legalább hét gyermeket, Dzsenin, Tulkarm és Tubász északi kormányzóságokban.
A katonai támadás a dzsenini menekülttáborra, a Tulkarm menekülttáborra és a Tulkarm melletti Nur Shams menekülttáborra, valamint Tubaszra összpontosít, és az izraeli hadsereg, a Shin Bet belföldi kémügynökség és az izraeli határrendőrség összehangolt erőfeszítése. Az izraeli csapatok megszállták a menekülttáborokat és a környező területeket, mesterlövészeket vetettek be, házkutatásokat tartottak, fiatalokat tartóztattak le, és légicsapásokat hajtottak végre palesztinok ellen, amelyekben palesztin gyerekek is meghaltak. Izraeli buldózerek hosszú útszakaszokat téptek fel azzal az ürüggyel, hogy az alájuk telepített robbanószerkezeteket kiszedjék. A valóságban kritikus infrastruktúrát rombolnak le, és a palesztinok ezt a gyakorlatot a kollektív büntetés bosszúálló politikájaként értelmezték. Ráadásul nem egyértelmű, hogy ez a taktika hatékonyan fékezi a rögtönzött robbanószerkezetek fenyegetését. Az izraeli erők súlyosan megrongálták a víz- és csatornázási infrastruktúrát, megszakítva a hozzáférést több tízezer palesztin számára - közölte az ENSZ megfigyelő csoportja, az OCHA. Dzsenínben több mint két mérföldnyi csatornahálózat és 13 mérföldnyi vízvezeték súlyosan megrongálódott - jelentette az OCHA. Tulkarmban több mint öt mérföldnyi szennyvíz- és csapadékvízhálózatot és kilenc mérföldnyi vízvezetéket szintén súlyosan megrongáltak az izraeli erők. Az Izrael által okozott károk miatt mintegy 27 000 ember biztonságos vízhez való hozzáférése szünetel.
Gázára hasonlít
A hadművelet középpontjában álló dzsenini menekülttábor "gyakorlatilag üres", jelentette a Reuters, mivel az izraeli erők "úgy tűnik, széles utakat vágnak át az egykor zsúfolt sikátorok láncolatán". Ez hasonlít ahhoz a taktikához, amelyet Izrael a Gázai övezetben alkalmazott: az utak kiszélesítése, hogy megkönnyítsék a megszálló csapatok mozgását a területen, valamint hogy megfigyeljék és csapást mérjenek a palesztin harcosokra, akik a tábor sikátorain keresztül el tudnak menekülni az izraeli felderítés elől. Most az izraeli hadsereg "hosszú tartózkodásra készül a kiürített táborokban, a következő évre" - jelentette be Katz. Ezek az előkészületek már a helyszínen is megvalósulnak. Az izraeli hadsereg mérnökcsapatai víztartályokat és generátorokat visznek egy meghatározott, egy hektárnyi területre Dzseninben, Basheer Matahen, a dzsenini önkormányzat szóvivője szerint. "Dzsenin megismétli azt, ami Dzsabalíjában történt" - mondta Matahen a Reutersnek, utalva a lepusztult és nagyrészt elpusztított észak-gázai városra és a hozzá tartozó menekülttáborra, amelyet az izraeli hadsereg a népirtás során többször is megszállt, mielőtt teljes, hónapokig tartó ostromot rendelt el.
"Dzseninben megismétlik azt, ami Dzsabalíjában történt" - mondta Matahen a Reutersnek, utalva a lepusztult és nagyrészt elpusztított észak-gázai városra és menekülttáborára, amelyet az izraeli hadsereg a népirtás során többször is megszállt, mielőtt hónapokig tartó teljes ostromot rendelt el. Mintegy két évtized óta először vetettek be izraeli tankokat Ciszjordániában, ami újabb jele az izraeli eszkalációnak. A ciszjordániai katonai műveletre napokkal az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet életbe lépése után került sor. Izrael jobboldali bázisának a háború folytatásaként állították be, hogy megbékítsék a tűzszüneti megállapodással szembeni ellenállásukat.
Gyilkosságok
Eközben az év eleje óta legalább 16 palesztin gyermeket öltek meg a megszállt Ciszjordániában. Felüket dróncsapásokban ölték meg. Egy izraeli katona egy erősen páncélozott járműben február 21-én mintegy 50 méter távolságból tüzet nyitott egy 13 éves lányra, aki családi háza udvarán állt, és hátba lőtte - derült ki a Nemzetközi Gyermekvédelmi Szervezet (Defense for Children International - Palestine) helyszíni vizsgálatából. Rimas Omar Ammouri családja megpróbált odamenni hozzá, hogy segítsen, de a katonák rájuk is tüzet nyitottak. A tinédzser lányt édesanyja be tudta húzni a házba. A család megpróbálta bekötözni a lány sebét, miközben várták, hogy megérkezzen a mentő. A segítség körülbelül 20 percig tartott, mire a családhoz ért az izraeli mozgáskorlátozások miatt. Rimast 10 perccel a kórházba érkezése után halottnak nyilvánították.
Január vége óta Rimas a harmadik palesztin gyermek, akire az izraeli erők éles lövést adtak le, miközben saját otthonában tartózkodott. Az izraeli erők január 25-én lelőtték a 2 éves Laila Ayman Khatibot, miközben a családjával vacsorázott. A 8 éves Jannat Faisal Mutawar látásvesztéssel küzd, miután az izraeli erők február 11-én fejbe lőtték otthonában.
