A palesztin nép arra készült, hogy megemlékezzen a Nakba (vagy Nagy Katasztrófa) 76. évfordulójáról, a Gázai övezet elleni, 2023. október 7. óta tartó izraeli halálos támadás hátterében.
A palesztinok a "Nakba" szót az 1948-as eseményekre utalva használják, amikor a fegyveres cionista milíciák tömeges bombázások és mészárlások nyomása alatt palesztinok százezreit kényszerítették ki otthonukból és falvaikból a történelmi Palesztina területein, tovább szorítva őket a Gázai övezetbe, Ciszjordániába és a szomszédos országokba, egy hatalmas etnikai tisztogatási művelet részeként, amely megelőzte Izrael függetlenségének kikiáltását. A Palesztin Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 1948 óta mintegy 134 000 palesztint és arabot öltek meg Palesztinában és azon kívül. Május 15-én a palesztinok világszerte tüntetések és rendezvények sorával emlékeznek meg a Nakbáról.
Térképek Izrael megalapítása óta arról, milyen mértékben terjeszkedett az a palesztinek kárára. A Nakba alatt egymillió palesztint űztek el, 15 ezret öltek meg, 675 települést semmisítettek meg. A Nakba óta 134 ezer palesztint semmisítettek meg, okt. 7. óta 35 173-t (2024.05.15-i adat ) és Ciszjordániában 735 ezer zsidó gyarmatosító telepedett le.
- Izrael Állam megalakulása
1948. május 14-én este Izraelt államnak nyilvánították a történelmi Palesztina területén, és az Egyesült Államok volt az első ország a világon, amely elismerte az új zsidó államot. A Nakba évfordulóján a palesztinok megemlékeznek az 1917. november 2-i Balfour-nyilatkozatról, amely dokumentum megalapozta Izrael létrehozását. E nyilatkozat vagy ígéret értelmében az Egyesült Királyság Palesztina földjét, amely nem volt a tulajdonában, a cionista mozgalomnak adományozta, hogy ott "zsidó nemzeti otthont" hozzanak létre. Izrael megalakulása óta a palesztinok évtizedes konfliktusba keveredtek Izraellel, amely hivatalosan még mindig nem ért véget, annak ellenére, hogy néhány arab ország lépéseket tett a zsidó állammal való kapcsolatok normalizálására.
- A Nakba számokban
A Palesztin Központi Statisztikai Hivatal (PCBS) nemrégiben kiadott jelentésében megállapította, hogy az 1948-as Nakba közel egymillió palesztin elűzéséhez vezetett az 1300 palesztin városban és faluban élő 1,4 millió palesztin közül. A cionista milícia támadásai nyomására a palesztinok kénytelenek voltak Ciszjordániába, a Gázai övezetbe és a szomszédos arab országokba menekülni. Izrael a Nakba alatt 774 palesztin várost és falut vett ellenőrzése alá, amelyek közül 531-et teljesen elpusztítottak a cionista milíciák, akik több mint 70 mészárlást is végrehajtottak a Nakba alatt, több mint 15 000 palesztint megölve a Palesztin Központi Statisztikai Hivatal szerint.
- A palesztinok száma a világon "megtízszereződött"
A PCBS szerint 2023 végére a palesztinok száma a világon eléri a 14,6 milliót, ami azt jelenti, hogy a Nakba eseményei óta megtízszereződött. Ugyanez a forrás megjegyezte, hogy 5,5 millióan élnek Palesztinában (Ciszjordániában, a Gázai övezetben és Kelet-Jeruzsálemben), 1,75 millióan még mindig 1948-as földön (Izraelben), míg 6,5 millióan jelenleg arab országokban, további közel 770 ezren pedig más országokban élnek. A PCBS által közzétett adatok szerint "a palesztinok a történelmi Palesztinában élő lakosság 50,3%-át, míg a zsidók a lakosság 49,7%-át teszik ki 2023 végén". A Palesztin Központi Statisztikai Hivatal hozzátette, hogy "az izraeli megszállás a történelmi Palesztina teljes földterületének több mint 85%-át használja ki".
- Települések és letartóztatások
2022 végére az izraeli katonai ellenőrzőpontok és telepek száma Ciszjordániában elérte a 483-at, a telepesek száma pedig 745 467 fő, főként Jeruzsálemben. 2023-ban a telepépítések jelentős növekedése volt megfigyelhető, az izraeli hatóságok több mint 18 000 lakóegységre vonatkozó terveket hagytak jóvá, többek között Jeruzsálem városában. 2022-ben az izraeli hatóságok 26 000 hektár (több mint 10 520 hektár) palesztin földet foglaltak le Ciszjordániában. Ez a szám 2023-ban 50 526 hektárra (közel 20 450 hektár) emelkedett. Október 7., a Gáza elleni izraeli offenzíva kezdetének időpontja után a Gyarmatosítással és az Elkülönítőfallal szembeni Ellenállás Bizottsága közölte, hogy az izraeli tervező hatóságok "összesen 52 szerkezeti tanulmánytervet nyújtottak be épületek és összesen 8 829 településegység építése céljából 6852 dekár (azaz 685,2 hektár) területen, amelyből 1895 egységet hagytak jóvá".
Október 7. után, amikor a Gáza elleni izraeli offenzíva megkezdődött, a Gyarmatosítással és az Elkülönítőfallal szembeni Ellenállási Bizottság közölte, hogy az izraeli tervező hatóságok "összesen 52 szerkezeti tanulmánytervet nyújtottak be épületek építésére és összesen 8829 településegység építésére 6852 dekár (685,2 hektár) területen, amelyből 1895 egységet hagytak jóvá". A Palesztin Foglyok és volt foglyok ügyeivel foglalkozó bizottság (amely a Palesztin Hatóságnak tartozik beszámolási kötelezettséggel) és a Palesztin Foglyok Klubja (egy független, nem kormányzati szervezet) adatai szerint 1967 óta mintegy 1 millió embert tartottak fogva izraeli börtönökben. Idén április végén az izraeli börtönökben lévő palesztin foglyok száma 9400 volt, köztük 3600 adminisztratív fogvatartott (tárgyalás vagy vád nélkül).
- A Gáza elleni folyamatos háború
2023. október 7. óta Izrael összesen 89 000 épületet rombolt le vagy rongált meg súlyosan Gázában, köztük 104 ENSZ-székházat. A gázai háború költségeit, beleértve az infrastruktúrában, az utakban, az elektromos hálózatban, a vízhálózatban és a mezőgazdasági területeken keletkezett károkat, 30 milliárd dollárra becsülik. Ciszjordániában Izrael 2023-ban 659 épületet és létesítményt rombolt le részben vagy teljesen. Emellett 1333 palesztin létesítményre adtak ki bontási parancsot engedélyek hiányában. Legalább 35 173 palesztin halt meg és 79 061 sebesült meg Izrael brutális offenzívájában a Gázai övezet ellen, a Hamász vezette támadás óta, amely a jelentések szerint közel 1200 izraeli halálát okozta. Több mint hét hónappal az izraeli háború kezdete után az enklávé hatalmas területei váltak romhalmazzá az ostromállapot hátterében, amely megbénította az élelmiszer-, ivóvíz- és gyógyszerforgalmat.
Izraelt népirtással vádolta meg a Nemzetközi Bíróság. Egy januárban hozott ideiglenes ítéletben "hihetőnek" minősítették, hogy Tel-Aviv népirtást követ el Gázában, és arra kötelezték a zsidó államot, hogy vessen véget az ilyen cselekményeknek, és tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy a humanitárius segélyek eljussanak a gázai civilekhez.
* Angolból fordította Mounir Bennour
**Franciáról fordította SJ
