Egy buldózer a lerombolt épületek romjait takarítja a Gázai övezet déli részén fekvő Khan Juniszban 2024. április 22-én, a palesztin területen Izrael és a Hamász militáns csoport között zajló konfliktus részeként. Magángyűjtemény
Az "emberalattiaknak érezzük magunkat' - Izrael népirtása a gázai palesztinok ellen" című jelentésünk következtetései kutató- és szakértői csapataink több hónapos vizsgálatának és elemzésének eredményei. Jelentésünk olyan információkon alapul, amelyeket csapataink a helyszínen és távolról gyűjtöttek össze azokról az eseményekről, amelyek 2023. október 7-e - az a nap, amikor az izraeli hadsereg megkezdte a Hamász dél-izraeli támadásainak megtorlására indított offenzíváját - és 2024. július eleje között történtek.
Hogyan gyűjtöttük össze az információkat?
Az izraeli offenzíva kezdetétől fogva az volt a cél, hogy felmérjük a bombázások következményeit. Ezt a vizsgálatot ugyanúgy kezdtük, mint bármelyik másikat, a lehető legtöbb információt gyűjtöttük össze a legkülönbözőbb forrásokból:
■ tanúvallomások, többek között olyan palesztinoktól, akik a légicsapások, a kitelepítések, a fogva tartások, a gazdaságok és mezőgazdasági területek, az otthonok vagy más polgári infrastruktúra lerombolásának áldozatai vagy szemtanúi voltak, valamint olyanoktól, akik az izraeli hatóságok által a humanitárius segélyekre bevezetett korlátozások következményeit szenvedték el. Csoportjaink beszéltek a gázai helyi hatóságok tagjaival, a gázai egészségügyi intézményekben dolgozó palesztin egészségügyi szakemberekkel és a humanitárius segítségnyújtásban részt vevő személyekkel is.
■ Fotók és videók, amelyeket tanácsadóink a helyszínen készítettek, vagy nyílt forrásként elérhetőek, amelyeket szemtanúk vagy maguk az izraeli katonák osztottak meg a közösségi hálózatokon
■ Műholdfelvételek
■ Dokumentumok: ENSZ-ügynökségek, helyszíni szervezetek, valamint palesztin és izraeli emberi jogi csoportok által rendelkezésre bocsátott jelentések és adatok
■ Hivatalos nyilatkozatok magas rangú izraeli kormányzati és katonai tisztviselőktől, valamint hivatalos izraeli szervektől
Mivel az izraeli hatóságok által bevezetett korlátozások miatt nem volt lehetőségünk közvetlenül bejutni a helyszínre, vizsgálatunk helyi tanácsadókra támaszkodott, akik fényképeket, videókat és kulcsfontosságú bizonyítékokat, például lőszerdarabokat készítettek vagy szereztek vissza. Ők voltak felelősek a potenciális tanúkkal való első kapcsolatfelvételért is. Miután ezeket az embereket azonosítottuk, kutatóink biztonságos platformokon keresztül mélyinterjúkat készítettek, garantálva a titoktartást és a biztonságot minden fél számára.
212 interjú tanúkkal – 62 vizsgált videó, hangfelvétel és fénykép, amelyeken izraeli katonák Gáza elpusztítására szólítanak fel, vagy a polgári tulajdon elpusztítását ünneplik - 43 vizsgált videót 34 mecset elleni támadásról - 15 légicsapás részletes tanulmányozása - elemeztük 102 magas rangú izraeli politikai és katonai személyiségek nyilatkozatát
Hogyan ellenőriztük az információkat?
A területen közvetlenül dolgozó kutatócsoportjainkon kívül más szakértőket is bevontunk a távolból. Bizonyítéklaboratóriumunk csapatai segítenek a digitális bizonyítékok elemzésében, különböző technológiai eszközök, például távérzékelés segítségével, és ezeket az adatokat tanúvallomásokkal és hivatalos dokumentumokkal támasztják alá, hogy bizonyítani lehessen a nemzetközi jog megsértését. Az összegyűjtött információkat ezután szigorúan keresztellenőrzik, ami nemcsak az összegyűjtött tanúvallomások megerősítését teszi lehetővé, hanem a megbízhatatlan adatok kiszűrését is. Csak olyan információkat használtunk fel, amelyek több különböző forrásból is megerősíthetők voltak. Ez a szigorú módszertan lehetővé tette számunkra, hogy megcáfolhatatlanul dokumentáljuk a Gáza lakosságát jelenleg sújtó pusztítást, az emberi jogok megsértését és az embertelen körülményeket.
Mit elemeztünk ebben a felmérésben?
Az ellenőrzés után az alábbiakban ismertetjük az általunk megtartott és elemzett tényeket:
■ A polgári infrastruktúra (házak, kórházak, iskolák stb.) elleni támadások
■ A lakosság túlélése szempontjából létfontosságú helyek, köztük kulturális és vallási helyszínek tömeges elpusztítása.
■ Sűrűn lakott lakónegyedek elleni szisztematikus támadások.
■ Az izraeli ostrom és korlátozások hatása a palesztinok életkörülményeire.
Hogyan állapítottuk meg Izrael Állam népirtó szándékát?
Ahhoz, hogy egy helyzetet pártatlanul és politikamentesen elemezhessünk és minősíthessünk népirtásnak, jogászaink az 1948-as népirtási egyezményt használták jogi keretként. Ezen egyezmény alapján jogászaink elemezték, hogy :
■ A palesztinok védett csoportnak minősülnek-e
■ Az izraeli hadsereg által elkövetett cselekmények szerepelnek-e az egyezményben részletezett jogellenes cselekmények listáján
■ Az izraeli hatóságok szándéka egy nemzeti, etnikai vagy faji csoport, jelen esetben a gázai palesztinok teljes vagy részleges megsemmisítése.
Felmérésünk ezt a három kritériumot igazolja.
Annak megállapításához, hogy a tiltott cselekményeket a gázai palesztinok elpusztítására irányuló konkrét szándékkal követték-e, a nemzetközi joggyakorlatot követtük, beleértve a Nemzetközi Bíróság és a Nemzetközi Büntetőbíróságok joggyakorlatát, amely szerint a népirtási szándék bizonyítékait holisztikusan kell megközelíteni és vizsgálni (kontextus, általános viselkedési minta megléte, a jogellenes cselekmények szisztematikus jellege, a veszteségek mértéke és mértéke).
Megállapításainkat több alkalommal megosztottuk az izraeli hatóságokkal, de jelentésünk közzétételének időpontjáig nem kaptunk érdemi választ.
A világ szeme Gázára szegeződik. Minden államnak fontos szerepe van: kötelességük a népirtás megelőzése és megbüntetése! Csatlakozzatok hozzánk a civilek feltétel nélküli védelmét követelve!
(Az Amnesty konkrét követelést bocsàt ki, hogy a francia állampolgárok egyenesen a köztársasàgi elnöknél követeljék a nyomásgyakorlàst - Balmix-szerk.)
