Framing-hatalom: Egy döntési probléma sajátos ábrázolási formáját framing-nek nevezzük.Az alternatívák, az eredmények vagy a környezeti feltételek másképpen jelenítődnek meg, de valójában egyáltalán nem változnak.

Miután a cionista nyomásgyakorló csoportok nem tudták megakadályozni a 2024. október 5/6-án Ausztriában megrendezett, több száz ember részvételével zajló, történelmileg egyedülálló Palesztina Kongresszust, a média úgy döntött, hogy elhallgatja. Egy bevett módszer. Egyedül a Servus TV készített rövid tévériportot, a megszálló hadsereg propagandaosztályának kötelező keretezésével.

Annál figyelemreméltóbb, hogy Nina Brnada a Falterből kitört a sorból: több órán át a közönség soraiban ült és hallgatta az elöadásokat. Ez hallatlan. Ilyen még nem történt velünk a minőségi újságírás hosszú évei alatt. A szokásos rágalmakra megvan az előre megrágott rezsim eszköztára, ami felment bennünket a tényleges foglalkozás alól.

Brnada olyan következtetésekre is jut, amelyek a Kreisky-korszakra nyúlhatnak vissza: „Politikai semlegessége miatt Ausztria a párbeszéd helye lehetne. Hol vannak azok a fórumok, ahol a nagy kérdéseket szokták megvitatni, hol vannak azok a minisztériumok, amelyek Palesztina-konferenciát szerveznek, hol vitatják meg, hogyan lenne lehetséges a biztonság, a jogegyenlőség és a béke az izraeliek és a palesztinok számára?”.

https://www.palaestinasolidaritaet.at/wp-content/uploads/2024/10/Palaestinakongress06102024%C2%A9StefanieJSteindl_025-1024x681.jpg

Hanin Zoabi (jobbra), balra Amira Hass, középen Marco Wanjura ©StefanieJSteindl

Elismeri, hogy a konferencián „olyan szakértők voltak jelen, mint Amira Hass”, a Haaretz újságírója vagy „HaneenZoabi”, a Knesszet volt tagja, akiket „mindenképpen érdemes meghallgatni”. A többi uszító és gyűlöletkampányhoz képest ez már sok.

De a legfontosabb nem illik bele - a framing – a keretezés: „Az olyan kritikus elméknek, mint ez a két nő, ki kell kerülniük a mocskos sarokból. Olyan keretezést érdemelnek, amely lehetővé teszi a valódi és színvonalas vitát.”

Brnada nem „egy Favoritenben lévő depóban” szeretné őket látni, hanem „a bécsi belvárosi Burgtheater-ben”. Ez egy jó dolog. De ki is akarja őket ragadni a kontextusból, a palesztinai szolidaritási mozgalomból és a palesztinai és nemzetközi szolidaritási mozgalom széles skálájából.

Egyszerűen azt állítja: „Egy évvel a Hamász mészárlása után a közel-keleti vitát nagyrészt mindkét oldalon radikálisok térítették el, akiket nem érdekel az ésszerű párbeszéd”. Igaz, hogy csak a radikális cionista narratívát ismerik el. Az elfojtott demokratikus-antikolonialista programot is helytelenül és szimmetrikusan a „radikális” alá sorolják. A gyarmatosító-legalázó hatalmi struktúrát elrejtik. Az ő elképzelése az, hogy néhány palesztin és talán palesztinbarát zsidó hangot is be kell engedni és be kell építeni a rezsim narratívájába. Így, gondolja valószínűleg, a cionizmus talán visszanyerhetné hitelét a mára már hiteltelenné vált „zsidó és demokratikus” hazug képlettel. Semmi mást nem jelent a helyes „keretezés”.

Valójában azt akarja mondani, hogy ha mi, azaz az uralkodó elitek továbbra is ilyen módon elnyomjuk a palesztinai szolidaritást, akkor az csak tovább fog terjedni. Ezt pedig a véleménydiktatúra és a részleges integráció enyhítésével kell megakadályozni.

Ellenkező esetben a szokásos rágalmazás vagy szeszélyes szónoklatok következnek majd a rendszer iránti lojalitásuk bizonyítására, amelyek nélkül valószínűleg nem jelenhet meg egy cikk sem a Falterben:

„kétes” - csak úgy beleszórva a biztonság kedvéért.

„öndicséret” - mert rámutattunk az esemény rendkívüli szélességére, mélységére, méretére és sokszínűségére a kontextus nélküli és kanonizált rezsimnarratívával szemben?

„sikertelen” - a GAZA-listára utalva.

„úgynevezett” Palesztina Kongresszus

„Kufija-felvonulás”

„amatőr” - miután megtagadták tőlünk az összes termet, és át kellett költöznünk »egy raktárba, amelyet általában török családok esküvőire használnak«.

„apartheid-ellenes pátosz” - közérthetően: egy gyarmatosítás és apartheid nélküli Palesztina, ahogy a kongresszus alcíme is szól, pfuj. Az egyenlő jogok mindenkinek maradjanak anatéma (száműzetés - átokkal összefüggésben - az egyházból való kizárással jár együtt, egyenértékű egyházi közösségből való kiközösítéssel). Brnada nem merte megismételni az antiszemitizmus kötelező vádját, de ez általában ilyenkor szokott elhangzani. Tekintettel a sok anticionista zsidó jelenlétére, ez valószínűleg ellentétes lett volna az etikájával.

Brnada elképzelése azonban, amely némileg elrejti a népirtó cionista projekt támogatását, és lehetővé teszi a palesztinok ellenőrzött véleménynyilvánítását, nincs összhangban sem a palesztinok elleni végső győzelem uralkodó cionista vonalával, sem annak nyugati támogatóival. Nem más, mint az antidemokratikus keményvonalas és parlamenti elnök Sobotka megerősítette ezt az irányvonalat egy nagyon ritka ORF-vita kapcsán, amelyet az izraeli hadsereg szóvivője és az ausztriai palesztin nagykövet folytatott 2014. október 7-én: Semmilyen palesztin hangot az ORF-en! A népirtást nem szabad megkérdőjelezni!

A történelemből tudjuk, hogyan végződhet egy megsemmisítő háború végső győzelme.

Mi a dél-afrikai megoldás mellett vagyunk. És egyre hangosabbak vagyunk. A Palesztin Kongresszus is ezt mutatja, amint azt a Falter kommentárjából láthatják.

Forrás: 2024. október 12.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó