A cionista lobbi mindent elkövetett, hogy meghiúsítsa a 2024. október 5/6-án, Bécsben megrendezett Palesztin Kongresszust. Példaképük Berlin volt. Ott a német rendőrség tavasszal brutális erőszakkal oszlatott fel egy hasonló rendezvényt, megmutatva a világnak, hogy milyen rendőrállami diktátumot építettek ki a véleményformálásban. Az előfeltevésük: Az izraeli népirtás és a nyugati támogatása kritikája nem megengedett.
A bécsi kongresszus kezdettől fogva a lehető legszélesebb körű támogatásra törekedett. Ulrike Guérot, Michael Barenboim és Heini Staudinger csak három név a több mint 300 közül, köztük két püspök, a politikai kereszténység számos prominens képviselője és zsidó békeaktivisták, valamint szakszervezeti tagok és baloldali szervezetek képviselői. Egy tucat politikai szervezet is részt vett. (itt a támogatók listája)

Foto: ©StefanieJSteindl Palesztinai Kongresszus Bécsben, 6.10.24
Az előadók is széles spektrumot fedtek le: a palesztin ellenállás és a diaszpóra civil társadalmának széles skáláját. Például Ahmed Othman, akinek a Palestine Solidarity Duisburg nevű szervezetét betiltották, mert igazságosnak tartja a népirtással szembeni ellenállást. Az előadók között voltak az izraeli apartheid elleni mozgalom legkülönfélébb képviselői, sok közülük zsidó gyökerű. Különösen jelentős közülük Andrew Feinstein, az ANC egykori képviselője, akinek édesanyja egy floridsdorfi szénpincében rejtőzve élte túl a náci terrort. Nem csoda, hogy a rezsim média nem tudósít erről, mert ez nem illik az antiszemitizmus keretei közé.
A gyarmati nyomásgyakorló csoportok is ott voltak a demokrácia elleni bécsi játszmában, amikor a kongresszus előtti sajtótájékoztatót megfosztották a helyszíntől. Aztán megtámadták a régóta tervezett helyszínt, Schutzhausder Zukunft-t, a Jövő Menedékét. Több éves tapasztalat alapján figyelmeztettük a helyszín bérlőit a maffiamódszerekre. De a képzelőerő nem volt elég ehhez az aljassághoz. Több száz fenyegető e-mail és hívás, a rendőrség és az Alkotmányvédelmi Hivatal látogatása, valamint az üzlet elvesztésétől való félelem nem volt elég ahhoz, hogy térdre kényszerítse. Erről aztán a bérbeadó, a Schmelz-kertészegyesület elnöke gondoskodott, aki – ahogy ő elbizakodottan írásban is megfogalmazta – „betiltotta” a kongresszust. Nem tudjuk biztosan megmondani, mennyire érintett Bécs városa, csak feltételezhetjük. Az tény, hogy a békés és civil társadalmi bojkottmozgalmat, a BDS-t antiszemitának minősítette és kilakoltatásokkal üldözte.
A kongresszus előestéjén Bécs városához és a polgármesterhez intézett felhívás, hogy teremtsék meg a demokratikus alapjogok gyakorlásának feltételeit, két nap alatt több mint 500 aláírást kapott.
De mi már elővigyázatosak voltunk, mert gyakran bántak el velünk, mind a köz-, mind a magánterületek tekintetében. Elővigyázatosságból a kongresszust egy Favoriten-ben lévő esküvői terembe helyeztük át, amelyet ugyanakkor béreltünk, és ahol zavartalanul dolgozhattunk.
Néhány cionista fotós távolról próbált szerencsét. Egy hátsó udvarba való bemászási kísérletet lebuktattak, és a főbejáraton keresztül történő fotórohamot is megakadályozták. Genozid-Sulzi a Standardtól előszeretettel osont az egykori gyárépület körül, de többször is kiszúrták. Nem tudtak semmit sem tenni.
A vereségért bosszúból az izraeli hitközség vasárnap a bécsi tömegközlekedési eszközök infoképernyőin egy hirdetést helyezett el, amely szerint a zsidók a Palesztina-kongresszus miatt nem érezhetik többé biztonságban magukat Bécsben. Micsoda ostoba és arcátlan hazugság, tekintve, hogy a felszólalók és résztvevők közül sokan maguk is zsidók voltak.
Mindenesetre a kongresszuson mindkét napon mintegy 300 ember vett részt, ami Bécsben igen nagy szám, amit nem lehet elérni a népirtást ünneplő rendezvények esetében, még a rezsim teljes támogatásával sem. A tüntetésekhez hasonlóan a közönség vegyes volt, magas volt a fiatalok, köztük iskolások és diákok aránya. Ennek oka, hogy az egyetemeken alig van lehetőség a szabad véleménynyilvánításra. Elnyomó légkör uralkodik. A szabad vita helyett a cionista narratívát erővel erőltetik. Ez volt az előadások témája is.
Eredmények
Nemcsak a népirtás ellen, hanem annak oka, nevezetesen a gyarmatosítás ellen is elsöprő volt az egyetértés. Minden embernek egyenlő jogokkal kell rendelkeznie - a folyótól a tengerig. A kormány, a média és az ügyészség által kiközösített és üldözött demokratikus-antikolonialista jelszó a kongresszus kvintesszenciájaként értelmezhető. A megszállásnak és az apartheidnek véget kell vetni, és ezzel megnyitni az utat az igazságos béke előtt. Dél-Afrikát nagyszerű példaképnek tekintik, a bojkottmozgalmat (BDS) pedig a dekolonizációs folyamat felgyorsításának egyik módjának.
Az osztrák kormány és a politikai-mediális hatalmi komplexum hatalmas felháborodást vált ki a népirtáshoz való nibelungi hűségük miatt. A véleményszabadságot és a külpolitikai semlegességet, ahogyan azt az alkotmány is rögzíti, mindenképpen meg kell védeni.
A „Falter” című újság a következő héten a következő címet adta egy kommentárjának.„Palesztinai kongresszus Bécsben: Húzzuk ki a közel-keleti vitát a mocskos sarokból!” Lefordítva ez azt jelenti, hogy ha a rezsim továbbra is elnyomja a palesztinai szolidaritást, akkor álláspontja elkerülhetetlenül elterjedhet. Ezért fel kell puhítani a kemény cionista véleménydiktátumot, és lehetővé kell tenni a kontrollált kritikát, hogy ne veszítsünk túl sokat a szuverenitásból. A baloldali-liberális rendszermédia tehát a maga kódolt nyelvén a kongresszus sikerét is elismeri.
Az utolsó plenáris ülésen a népirtással és az elitek és rendszerük bűnrészességével szembeni növekvő ellenállás politikai artikulációjának megszervezése lett a feladat. Az aktivisták mozgalmának anticionista álláspontját be kell ágyazni a passzív többség véleményspektrumába, akik a népirtással szemben az állami semlegességgel akarnak fellépni.
Felhívunk mindenkit, hogy aktívan vegyen részt a palesztinai szolidaritásban.
Willi Langthaler, a szervezőbizottság tagja

Forrás: https://www.palaestinasolidaritaet.at/2024-10-12-palaestina-kongress-wien-wahrheit-wird-sagbarer-und-nicht-untersagbar/ 2024. október 12.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó


